Róka

A vörös róka a legelterjedtebb szárazföldi ragadozó. Megtaláljuk az északi sarkkörtől kezdve egészen a mediterrán vidékekig. 60-78 cm hosszú, magassága 24-45 cm, testtömege 4-9 kg.

A róka napközben szívesen sütkérezik a napon, vagy kotorékában pihen. Alkonyatkor indul vadászni. Mindennapi élelmét egerek, pockok adják, de elfogyaszt bármilyen nála gyengébb állatot, nyulat, madarat, gerincteleneket, sőt a dögöket és olykor a növényi táplálékot sem veti meg. Tápláléka felkutatásában kitűnő hallása és szaglása segíti.
A nőstény kora tavasszal a rókavárban hozza világra 4-6 kölykét. A kezdetben gyámoltalan fiatalok gyorsan fejlődnek, s a negyedik hónap végére önállóvá válnak.
Kotoréknak nevezett lakóhelyét elővigyázatosan választja meg. Kedvező körülmények között nem maga ássa, hanem borzok elhagyott kotorékaiban telepedik meg. Időnként lakott borzkotorékban is felüti tanyáját, és nem ritkán ki is szorítja onnan a borzot. Gyakran költözik barlangokba és más természetes üregekbe, de romokba, omladékokba, kőrakásba is; gyakran korhadt fák üregével, sűrű bozóttal vagy elhagyott homokbányák üregével is megelégszik. Nyoma a kutyafélékre jellemző, a mellső lábán 5, a hátsón 4 ujj van, de a mellső láb első ujja, az ún. fattyúköröm csökevényes (ez az, ami a hátsó lábról hiányzik). Nyomképlete leggyakrabban zsinórozás.

 

 

 

 

 

 

A róka lábai és nyoma (Náhlik, 1990a)