Borz

A borz Európa nagy részét, Ázsia középső és DK-i területeit lakja. Skandinávia É-i vidékeit kivéve az egész Európában elterjedt faj. 14 alfaját tartják nyilván.

Magyarországon a törzsalak fordul elő. Különösen a természetvédelmi oltalom kiterjesztése (1974) óta mindenütt, ahol számára alkalmas területet talál, megjelenik.

Testhossza 60-85 cm, súlya 7-15 kg közötti. Kiterjedt, közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló klán. Az 1,5 méter átmérőjű alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2-3 méterre találhatók. Az üregrendszert az egymást követő generációk évtizedekig használhatják, ez idő alatt egyre bővül, akár több hektáros hatalmas rendszerek is létrejöhetnek.

Éjszaka aktív. Mindenevő, étlapján domináns az állati eredetű táplálék, de bizonyos évszakokban a növényi eredetű táplálék-összetevők is fontos szerepet töltenek be étrendjében.

Kedveli a gabonaféléket, gyümölcsöket, magvakat, föld alatti gumókat, gyökér- vagy hajtásrészeket. Egyik kedvence giliszta, de rovarokkal is előszeretettel táplálkozik. Gerinctelenek közül elsősorban csigákkal, emlősök közül főként pocokfélékkel táplálkozik. Nagyobb emlősökből csak dögöt fogyaszt. Olykor sérült vagy elhullott madarakat, fiókákat és tojást is eszik, és szívesen táplálkozik kétéltűekkel.

Jellegzetes talpa és nyomképe nem téveszthető össze semmivel. Mellső lábán az 5 karom hossza a 2 cm-t is meghaladhatja, a hátsó lábak karmainak (ugyancsak 5) hossza ezeknek mintegy fele. Talpa szinte teljesen csupasz, így a széles talppárnák és a tömzsi ujjpárnák lenyomata jól kivehető. Gyakran csámpázva jár, azaz a nyomok befelé fordulnak.

A borz lába, nyoma és nyomképlete (Náhlik, 1990a)